A modern technikának és a számítástechnikának rengeteg előnye van, ez vitathatatlan. Én is napi használója vagyok az okostelefonomnak és a számítógépemnek, el sem tudom képzelni nélkülük az életemet. Az utóbbi években árnyaltabbá vált ez a kép, ami nagyon sokáig csak a technika előnyeit hangsúlyozta; kezdünk rájönni, hogy nagyon komoly függőséget tudnak okozni a technikai eszközök. Hány telefonfüggő kamasz van, aki aludni sem tud a kütyüje nélkül? Hányan váltak rabjaivá a különböző közösségi média felületeknek és élnek csupán virtuális életet? Hány iskolás korú gyermek van, akiket sehogy sem tudnak kirobbantani a szüleik a számítógépes és online játékok elől? Ezek talán a kevésbé ismert függőségek, nem feltétlenül gondoljuk ezeket többnek, mint rossz szokásoknak.
Hogy miért? Mert ha valaki a függőség szót hallja, egyből az alkoholra és a különböző típusú kábítószerekre, pszichoaktív szerekre asszociál. Néha még a játékfüggőségre is, a szerencsejátékra; de csak a legritkább esetben merül fel az emberekben, hogy olyan dolgok rabjaivá is válhatnak, amik ott vannak a mindennapjaikban, használják őket és megfelelő önkontroll nélkül beszippantják őket. Függővé nem válik egyik pillanatról a másikra senki, ez egy folyamat eredménye. De olyan észrevétlen ez a folyamat az esetek többségében, hogy nem veszi észre az áldozat, hogy torzult a realitás érzékelése és már nem önmaga. Ez így nem hangzik túl biztatóan, de mindig van kiút és segítség, csak egy addiktológus kell hozzá és akarat.